| Louie Austen

Egyesek szerint pontosan nem is tudható ennek az osztrák sanzonénekesnek a születési ideje és helye, mások viszont már egyértelműen az előnyugdíjazottak közé sorolják kora alapján. De ez talán annyira nem is fontos... Kezdjük inkább azzal, amiben a legjobb: az énekléssel. Első színpadi fellépései Bécsben voltak a hatvanas években, olyan musicalekkel kezdett, mint például a Hello Dolly. A hetvenes évek elején az Államokba utazott, hogy maga is megtapasztalja a legendás "The Rat Pack" trió (Dean Martin, Sammy Davis jr., Frank Sinatra) élő fellépéseit Friscoban és Vegasban. Később New Yorkba költözött, és a Harlem Blues and Jazz Banddel lépett fel. Főleg Louis Armstrong–melódiákat, valamint jónéhány dzsessz– és blues–sztenderdet játszottak a 64. utcai Ginger Bread klubban. Számos szállodai fellépése után Pittsburghben mutatta be önálló műsorát "Jokers Wild Show" címen. A hetvenes évek végén visszatért Bécsbe. 1980-tól 1985-ig a Hilton szállóban volt bárénekes, majd 1986-tól gyakorlatilag napjainkig a Mariott Hotelben lép fel.

1985-ben a legendás Ginger Davisszel készített felvételeket, a közös munkájukat őrző lemezből azonban csak 2000 példányt nyomtak ki, így az ma igen nagy ritkaságnak számít. Sajnos nem maradtak fenn felvételek azokról az alkalmi dzsemborikról, ahol olyan nagy pályatársakkal együtt lépett fel, mint Al Green, Art Farmer vagy maga Engelbert Humperding.

Mégis a hazai pálya és néhány érzékeny fülű elektronikus zenész hozta meg neki a nagy áttörést. Mario Neugebauerrel egy bécsi stúdió lemezfelvételén találkozott, majd két évvel később egy helyi bokszklubban. Hamarosan már egy kis szobát béreltek a Cheap Records épületében, ahol eltöltöttek néhány hónapot stúdiófelvételekkel és utómunkálatokkal. Ennek eredménye a zseniális első album, melyet követően a kiadó feje, Patrick Pulsinger is csatlakozott hozzájuk: ő már az ezredforduló új diszkózenéjét vízionálta Louie Austenbe.

Louie egy igazi régimódi szórakoztató, mondhatni vendéglátós (ha nem lenne mifelénk e szónak feltűnően rossz csengése), egy vérbeli úriember. Van stílusa és munkamorálja, mindig úton van, a legkülönbözőbb kollaborációkban vesz részt.

És ugyebár valamire való történet nincs is magyar vonatkozás nélkül: Barkóczy Tibor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola valamikori növendéke, ma dzsessz-zongorista, aki a nyolcvanas években költözött Bécsbe, szerzőként működött együtt Louie Austennel. Barkóczynak abban volt kimagasló szerepe, hogy a dallamokat és szövegeket a Cheap Records zenészeinek eklektikus elektronikus zenei világába integrálja.