Annak ellenére, hogy Andi Guhl és Norbert Möslang duója, a svájci Voice Crack már több mint negyedszázada van a pályán itthon még, valószínűleg, kevesen ismerik őket. Természesen a hetvenes évek óta sokat változott zenéjük. A free jazztől indultak, majd kínzó és egyben jóleső zajtámadásokkal hívták fel magukra a figyelmet, s saját maguk gyártotta, sok esetben hétköznapi eszközökből létrehozott hangszerparkjukkal generált koncertjeikkel minden bizonnyal sokak zenéhez való viszonyát újraformálták. Az elmúlt években számos hasonszőrű művésszel keresték a kapcsolatot, s többek között dolgoztak Jim O' Rourke-kal, Otomo Yoshihide-vel valamint azzal a Günter Müllerrel, akivel tavaly nálunk is adtak egy felejthetetlen koncertet a 7. Szünetjel Fesztiválon a MU Színházban. Elektronikus és akusztikus zörejek nyüzsögnek, horkannak fel a Double Wash-on, amely onnan kapta a nevét, hogy két francia, Lionel Marchetti-vel és Jérome Noetinger-rel, mely utóbbi egyébként a francia Metamkine kiadó feje, közösen készült még 1998-ban, s az improvizációs felvételt ketten is újrakeverték, tehát egyszerre van szó improvizációs és elektroakusztikus zenéről. Az egyvégtében és formagazdagon sercegő, rotáló zajokat megszelídítő és mederbe terelő Double Wash szédítő élmény, főkét, amikor pulzáló ütemek is kapcsolódnak hozzájuk. A fomai sokszínűség és a egysíkú hanghasználat ellentmondó kettősének feloldása ez a lemez.